Az inlay és onlay készítésének
és anyagválasztásának
esztétikai, fogászati szempontjai

Dr. Bodrogi Attila, Hajdu Zoltán

A páciensek megnövekedett esztétikai igényei egyre fokozódó nyomást gyakorolnak a praktizáló fogorvosokra. Szakmai szempontból semmilyen kifogás nem merülhet fel a hagyományos, öntött aranybetéttel szemben, azonban megjelenése esztétikai szempontból megkérdőjelezhető.


 
1. ábra : Arany onlay-k 2. ábra : Galvano-arany inlay-k

Az esztétikai megoldások hibrid megoldásaként szóba jöhet a galvano-arany betét kerámialeplezéssel, ami átmenetet jelenthet a pontos széli záródású aranybetét és a jóval esztétikusabb kerámia-inlay között, ám a viszonylagos helyhiány miatt a leplezés során alkalmazott opaque-réteg jelentősen rontja a végső megjelenést (1-2. ábra).
Esztétikus betétek készítésekor valójában két anyag közül választhat a gyakorló fogorvos: kerámia és kompozit.
A továbbiakban e két anyag tulajdonságait és alkalmazásuk indikációit vizsgáljuk, a felhasználás és a hosszú távú tartósság szempontjából.
A nemzetközi tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a műanyag betétek száma nő a porcelánokéval szemben. Ennek egyik oka, hogy a kompozit betétek a kritikus széli záródás vonalában kisebb résképződéssel készíthetők el. Ez a résbetéteknél főleg vertikális, az onlay-k esetében inkább horizontális. A fő ok azonban, ami miatt a porcelán kezd háttérbe szorulni a kompozittal szemben, annak keménysége. Mivel ez az anyag jóval keményebb a természetes fogszöveteknél, jelentős abráziós hatást gyakorolhat az antagonista fogakra, és terheli azok parodontiumát is.
A harmadik probléma a kerámiával, hogy a betét okklúziójának és artikulációjának beállítása a beragasztást követően a szájban történik, erősen felérdesített felszínt hagyva maga után, aminek tökéletes kipolírozása intraorálisan szinte lehetetlen, de mindenesetre nagyon időigényes. Ez növeli az egyébként is jelentős abráziós effektust, és az esztétikumot is hátrányosan befolyásolja.
Visszahívásos vizsgálatok alapján az előbbi okok miatt kimutatható a ragasztóanyag (resin-cement) „kimosódása’’ a széleknél. Ezzel szemben a kompozit restaurációk elég „puhák” ahhoz, hogy ne koptassák a szemben lévő fogakat. Ezen túlmenően az okklúziós/artikulációs korrekciót követő polírozás intraorálisan is könnyen és hatékonyan végezhető el. Esztétikai megjelenésük inlay-k/onlay-k esetében kiváló, azonosnak vehető a porcelánéval (3-4. ábra).
3. ábra: MOD resin betét 4. ábra: Kerámia inlay-k

Az indirekt resin anyagok előnyei

• kiváló esztétika,
• jobban illeszkedő, pontosabb restaurációk,
• könnyű alakíthatóság, polírozhatóság,
• nem kemény, nem abrazív az antagonista fogakra,
• intraorálisan jól javítható.

Az indirekt resin anyagok
hátrányai

• hosszú távú tartóssága még nem bizonyított,
• a felszíni fény és textúra idővel tompulhat,
• kevés a jól felkészült labor.

Amennyiben munkánk során indirekt kompozit betétek mellett döntünk, jó néhány termék jöhet számításba. A továbbiakban egy olyan anyag bemutatásával próbálunk segítséget nyújtani a választáshoz, amely a hazai gyakorlatban viszonylag újnak számít, de közel tízéves nemzetközi tapasztalatok bizonyítják erényeit.
A BelleGlass HP három különböző anyagféleség és három- féle polimerizáció kombinációja.
A kavitás aljára kerül a 87 súly%-os telítettségű opaque-dentin. Jól savazható, igen kemény anyag, hőtágulási együtthatója közel áll a természetes dentinéhez (13,1 ppm/oC). A restauráció testének zömét a transzlucens dentin képezi, amely szintén bárium-üveggel kombinált BIS-GMA, de 78 súly%-os telítettségű. A zománc 74%-os telítettségű töltőanyaga ugyanaz a Pyrex üveg, amely a Herculite XRV incizális árnyalataiban is megtalálható, és bizonyítottan jó kopásállósággal rendelkezik.
Az átlagos szemcseméret: 0,5–10,0 mikron.
A restauráció készítésekor – a rétegtechnikával készülő direkt restaurációkhoz hasonlóan – lépésről lépésre hagyományos fénypolimerizációt alkalmazunk, majd ezt követi a speciális kamrában a végpolimerizáció kb. 140 oC-on, 5 bar nyomással, 20 percig, semleges (nitrogéngáz) környezetben. A nitrogén gátolja a felületi oxigén-inhibíciós réteg kialakulását. Az egyedülálló, háromszorozott eljárással – a gyártó adatai szerint – 98,5%-os polimerizáltságot érhetünk el! Ugyanez az érték direkt kompozitok esetében 70% alatt marad. Ez a különbség az oka az e két eljárással készült restaurációk jelentősen eltérő kopásállóságának: indirekt BelleGlass betét – 1,2 mikron/év, direkt restauráció – 15 mikron/év.
A kívánt esztétikai hatás elérését a tizenhat alapszínen kívül három nyaki, két íny- és hét zománcszín gazdagítja, de rétegtechnikával beépített festékekkel is javíthatjuk az individuális megjelenést (5. ábra).

 

 

 

 

 

 

 

5. ábra: Egyedi színezésű betétek

Az indikációs területet jelentősen szélesíti, hogy a polietilén bázisú erősítő szalaggal (Connect/Construct) – amely a rendszer része – kombinálva inlay- és „Maryland” elhorgonyzású, valamint háromtagú hidakat, parodontális síneket is készíthetünk, sőt a koronák és nagyméretű betétek megerősítését is szolgálja.
A szalagok beépítése nem egyszerű, de alkalmazásuk nagy ugrást jelent a fémmentes restaurációk lehetőségei között.
Inlay elhorgonyzású híd – egy pótolt tag (6. ábra) – készítésekor a kazettákat kellő mélységűre kell kialakítani ahhoz, hogy a szalag megfelelően fedhető legyen (7. ábra).

6. ábra: Egy fog hiánya 7. ábra: Inlay-híd előkészítése

Az acélnál háromszor erősebb (!) szálakat Construct Resinnel impregnálva, azok színe teljesen „eltüntethető”, tökéletesen beleolvadnak a restauráció testébe (8-9. ábra).

8. ábra: A beragasztott híd 9. ábra: A híd okkluzális nézetből

A tapasztalatok azt mutatták, hogy a BelleGlass HP alkalmazásával az esztétikus fogpótlások iránt elkötelezett fogorvosok kezébe – jól felkészült fogtechnikus közreműködésével – egy olyan anyag kerülhet, amellyel mind pácienseik, mind saját maguk megelégedésére készülhetnek a természeteshez szinte megtévesztésig hasonlító restaurációk (10–13. ábra).

10. ábra: A restauráció előtt 11. ábra: Előkészítés a modellen
12. ábra: Beragasztott BelleGlass betétek 13. ábra: Beragasztott betétek vestibuláris nézetből

(Külön köszönet illeti Hajdu Zoltán fogtechnikusmestert a magas szintű restaurációk készítéséért, illetve a cikk megírásához nyújtott szakmai segítségéért.)